Olajütés, az élő hagyomány

A minőségi, hagyományos élelmiszerek eredetének, különleges tulajdonságainak megőrzésére és védelmére született meg a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) program, amely a tudatos vásárlói döntést is segíti.

A Földművelésügyi Minisztérium HÍR védjegyet adott a  hagyományos eljárással készült  Őrségi Tökmagolajunkra.

Hagyományos olajütés bemutatása a Batha-portán

Az olajpréselést nemcsak nézhetik, de részt is vehetnek benne az ide látogató vendégek. A közös erővel kisajtolt olajat illetve a többi termékeinket is , kemencében sült friss ropogós kenyérrel meg kóstolhatják a kedves vendégek. A bátrabbak kupicából nyakolajat is kóstolhatnak.Az együttesen kipréselt olajat és annak pogácsáját a vendégek részére természetesen mint eddig is kérésre palackba töltjük és magukkal vihetik a jól elvégzett munka gyümölcseként.

A program időpontja csoportoknak: előzetes bejelentkezés szerint családok, baráti társaságok, gyerekcsoportok részére.

A termék története

A tökmagolajat egyes kutatások szerint már a XIV. századtól kezdve állították elő a lopótökből. Nagyobb mennyiségben csak a XVI. századtól kezdve állt rendelkezésre az „újvilági tök” elterjedésével. Elsősorban a Nyugat-Dunántúlra volt jellemző a szántóföldi, újvilági tök termesztése és sajtolása. A következő században nagyobb nyilvánosságot kap a tökmagolaj, köszönhetően a keresztény vallás egyre nagyobb térnyerésének, mivel a böjti napokban a húsmentes ételek elkészítése minden hívő számára létfontosságú lett. A XIX. században az olajütőket a kisüzemek kezdik felváltani, ahol egyre nagyobb fontosságúvá vált a szőlő és gyümölcsprésekhez hasonló gépek előtérbe kerülése a tökmagolaj előállítása során. A szocializmusban a termelőszövetkezetek vették át a kisüzemek helyét, majd a rendszerváltást követően ismét a magángazdaságok térnyeréséről szólnak a statisztikák. Régen a takarmánytöknek, marhatöknek a héjas magjából készült a tökmagolaj, ezért kézzel köpesztették a magot. Állatok takarmányozására használták ez volt a fő szempont és a mag volt a melléktermék.

Szalafői Tökmagolaj:

 Az olajkészítés (olajütés) a malmokban szokott történni, amelyek rendszerint fel voltak szerelve erre szolgáló külön berendezéssel. Szalafő lakossága azonban nem malomba, hanem Jakosa Antal „olajsajtolu”-jába hordta a tökmagot olajütés céljából. Az olajsajtoló berendezés négy lényeges részből állt:

1. az őrlü vagy darálu (őrlő vagy daráló),

2. a gyuru (gyúró),

3. a piritu (pirító) és

4. a sajtolu (sajtoló).

A szárított tökmagot — a családonként rendelkezésre álló egész mennyiség kiköpesztése után —egyszerre vitték a sajtolóba, többnyire vállra vetett zsákban. Ugyanekkor az olaj számára — a várható mennyiség szerint — egy vagy több olajos kannát, esetleg üveget is vittek magukkal.

Az elkészítésnek négy fázisa volt, melyek a következők: darálás vagy őrlés, gyúrás, pirítás és sajtolás.

A daráló („darálu”) leőrölte a tökmagot. A kész őrlemény mindjárt a gyúróba („gyuruba”) került. A gyúrást egy fateknőben végezték. 8 liter tökmagliszthez kb. 1 liter 70—80 Celsius-fokos vagy még forróbb vizet öntöttek, majd 10-15 percen keresztül addig gyúrták „markos kézzel”, míg az zöld színű, kásává nem változott. Majd a kása a pirítóba („pirituba”) került, ahol megpörkölődött. 1 kg kása pirítása kb. 10-15 percbe tellett. A pirítás az egész eljárásnak a legfontosabb mozzanata volt, mert az olaj minőségét erősen befolyásolta. Az olajütés utolsó művelete a sajtolás volt, amely a sajtoló („sajtolu”) segítségével ment végbe. Ezzel sajtolták, nyomták ki az olajat a kásából. 1 kg kása kisajtolásából k.b. 4 dl olajat nyertek.

A tökmagolaj felhasználása nagyon sokrétű, hiszen salátákhoz, süteményekhez, egyéb étkekhez, mint pl. a palacsinta, málé, pogácsa is használták ízesítésre. Érdekes ízének, aromájának és illatának köszönhetően közkedvelt vendége volt az ünnepi és a hétköznapi étkezéseknek egyaránt.

A népi gyógyászatban kiváló gyógyír a különböző emberi, de állati „nyavalyákra”, vesebántalmakra is. Ezeken felül a háborúban még világításra is használták  tökmagolajat.

A fent leírt adatok, folyamatok, felhasználási formák 1940-re datálódnak, azaz Szalafőn, több, mint 70 éves múltra tekint vissza a tökmagolaj készítés, mely a mai napig a hagyományos, eredeti eljárás és mértékegységek szerint megy végbe, úgy, ahogy azt a szüleinktől, nagyszüleinktől tanultuk, még gyermekkorunkban.

A tökmagolaj készítés hagyományát ők is őrizték és adták tovább nekünk, így egyik célunk az életben, hogy mi is tovább örökíthessük mindezt gyermekeink számára. Fontosnak tartjuk még megajándékozni a sajtolás élményével embertársainkat.

Helyszíne: Batha-porta Szalafő Felső-szer 15/a (szer végén), könnyen idetalál ha követi a faluban elhelyezett Batha-porta!!! feliratú útbaigazító táblákat!

Elérhetőségek:
bathaporta@pannonmail.hu
orsegimagolaj@gmail.com
Pál: 06 20534 29 31
Judit: 06 20430 22 56

Szeretettel várjuk kedves vendégeinket,vásárlóinkat!

Képek megtekintése :http://www.bathaporta.hu/galeria